Step 1

Helóbeló!

Azzal kezdeném a mai bejegyzést h leírnék néhány dolgot, csak úgy a külföldre költözésről, mint olyan, hátha valaki esetleg eljátszadozott a gondolattal, csak nem tudja, hogyan kezdjen hozzá.

"Mindegy, hogy hova ,csak el innen." - Ez az a mondat ami maximum a sarki boltig juttat, nem tovább. Pontosan az a baj a mindeggyel, amit már apáink apáinak apái is megmondtak. Csak a hülyének mindegy. Ha nincs konkrét terv, akkor nincs konkrét cél az agyadban, és nehéz olyan úti cél felé haladni, amiről azt sem tudod, hogy hol van. Ezt azért írom, mert én is így indultam el, és sok idő telt el mire rájöttem, hogy ez egyenrangú azzal mint amikor pisilned kell, de ahelyett hogy elmennél a mosdóba, egy helyben toporogsz.
Aki kicsit közelebbi kapcsolatban van velem az végighallgathatta, hogy flangáltak a terveim a Kanári - szigtektől, Cipruson keresztül, a Karib - térségig az elmúlt 2 évben. Baromi nehéz volt belátni, de ennek a legfőbb oka az volt, hogy nem is akartam menni sehova. Csak egyszerűen sokkal könnyebb volt úgy csinálni mint aki menne, de nincs hova, mint elismerni azt h igenis semmit nem teszek azért, hogy legyen hova mozdulni.
Szóval kedves leendő bőröndöt-a-szekrényből-még-ma-előrángató, ha neki szeretnél vágni, egy dolgot nem tudsz megúszni: el kell dönteni, hol szeretnél élni. Tényleg. Csak próbáld ki.Tedd fel magadnak a kérdést: "Hol élnék szívesen?".

NA! Ez a legelső lépés. Ez most fontos, szóval figyelj. Amikor ilyeneken gondolkozol, jobb ha kicsit jobban szem előtt tarod a "Merj kevesebbet" elvet. (És ez tökre nem ugyanaz mint az érd be kevesebbel.)
Én is megtehettem volna, hogy kitalálom "Téjjjj az áldóját hát ez a Bora-Bora vidék ez egészen lakájosnak tűnik, na mingyá' megmutatom én a szigetlakó jámbor népnek kiafaszagyerek" ... de nem tettem.
Arra próbálok rávilágítani, hogy az egyik legfontosabb dolog az, hogy elérhető célokat tűzz ki magadnak, amiket meg lehet valósítani. Különben kivédhetetlen a kudarc.
Kudarcélmény így is lehet, de valamelyest csökkentheted a megjelenési valószínűségét.
Jó ha például kisebb checkpointokat csinálsz magadnak. Mint nekem Málta. Ez egy sziget. És mint olyan, tele van rengetegféle emberrel akik más szigetekről és kontinensekről jöttek. Lehet, hogy csak egy emberi kapcsolat kell ahhoz, hogy belemásszon az életedbe egy olyan lehetőség, ami elég ahhoz , hogy a lépésből járás legyen.
Amíg a gondolatból nem lesz tett, addig sírhat a szánk, hogy savanyú a szőlő.
A tudás az ha gondolkozol rajta, agyalsz, merengsz ,kalkulálsz, kétségbeesel, megijedsz, mégsem ijedsz meg, összezavarodsz. A bölcsesség az, ha Csinálod.

Ha tehát megvan a konkrét város (nem ország, vagy állam!!!), akkor már lehet nézni szobát, lakást, lehet keresni ismerőst arra, lehet érdeklődni mi, hogy megy ott.
Nagyon ajánlanám a csodálatos google-maps sétáltató funckióját. Szerintem sokaknak nem mond újat, de a google rendelkezik egy olyan szinte már a csillagtehcnológia határát súroló innovációval a térképein, amivel megfoghatod a kis sárga emberkét és lerakhatod az utcára. Látni fogod azokat a fotókat az adott helyről amit autós és biciklis google-dolgozók készítettek, és vágtak össze csak azért , hogy te ma már azt is megnézhesd, hogy a háznak ahova menni szeretnél, milyen színű az ajtófélfája. Google - köszönjük.
Ha látod, hova mész, sokkal könnyebb kialakítanod egy képet a fejedben róla. És ha van kép a fejedben akkor akár az már a következő checkpointod is lehet, amiért megteheted a kellő lépéseket.
Csak lépd meg. Különben bepisilsz.