2014.02.15-én, szombaton este 21:50 kor szállt le a gépem Valettában. A reptéren (csodával határos módon, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül) Balázs várt engem. Náluk lakom most is.
Karin és Balázs jóga-, salsa-, pilates-, fittness - oktatók, boldog házasok, és két tündéri kisgyermek szülei. Mosolygós ,értelmes, nyitott és pozitív a komplett család, nagyon jó hangulat van az egész lakásban. Úgy ismertem meg őket, hogy elolvastam egy tonnányi cikket Máltáról, máltai munkákról és az egyik cikknél ott volt az e-mailjük.
Írtam nekik, válaszoltak, mondták, hogy bármiben szívesen segítenek. Pont.
Nekik volt kiadó szobájuk, nekem pedig szerencsére nem volt olyan tulajdonságom (dohányzás, alkoholizmus,tetvek) ami miatt ne bérelhettem volna ki a fent említett,lent látható szobát.
Aznap mikor megérkeztem egy 20 perces (pulcsis) séta után, helyzet jelentést adtam haza, és aludtam.
Másnap lementünk az egyik öbölbe ,és magamhoz hűen ki-ha-én-nem magyar módjára, a tűző naptól fellelkesülve ugyan, és a kánikulának csak igen nagy túlzásokkal mondható 23 fokban, belementem a 14 fokos Földközi-tengerbe. Aki volt már igazán hideg vízben az tudja h ilyenkor ha nyakig vagy a vízben a beszéd teljesen felejtős, úgyhogy amikor azt próbáltam a partra kiabálni, hogy "nem olyan hideg" abból a magyarul egyébként sem túl sokat beszélő máltai nép kb. annyit hallhatott h "ne-o-a-i-e". De azt sem valami szépen artikulálva. Egyébként az egész sziget csodaszép, termékeny, zöld, színes, élettel teli.
Még.
Úgy hallom ez az állapot azért nem tart sokáig, mert amint megjön a forróság, csökken a csapadék és elkezd sivatagosodni, de mivel azt még nem láttam, erről nem tudok mesélni.
A forróságról annyit, hogy sokan rebesgették nekem fél vállról h hát itt nincs is olyan meleg, és az a kemény, hogy még a wikipédia szerint is 29 fok a nyári átlag hőmérséklet.Amikor ezt elmondtam a helyieknek, egy költői és enyhén vulgáris nyaralási meghívást ajánlottak fel a wikipédia komplett szerkesztőségének.
Az első estémre a pityergés-közeli és az úristen-még-fel-sem-fogtam-hogy-itt-fogok-élni állapotok közti lelkes csapongás volt jellemző. Azt hiszem, hogy aki még nem ment olyan tervekkel külföldre ,hogy ott is marad az el sem tudja képzelni milyen Egyedül lenni. Egész más az amikor tudod, h úgyis mindjárt otthon leszel és megint megy minden ugyanúgy. Igen, igaz, én haza fogok menni 2 hét múlva 1 hétre, de tudom, hogy nem maradok Otthon. Lehet, hogy van akinek könnyű, vagy más, nekem ilyen volt. Majd néhány héttel később úgyis megírom Nektek, hogy akkor milyen :)
Hétfőn felkeltem és elindultam munkát keresni. A parton szóba elegyedtem egy
sétahajó-társaság jegy árussal, aki rámutatott az ő standjához hasonló másik
boxra 100 méterrel arrébb, és azt ajánlotta ott kérdezősködjek, nekik szükségük
lehet munkaerőre. Volt is.Kedden kezdtem a relatív népszerű Hop on - Hop off társaság, ettől a padtól-addig a kukáig tartó 13 méteres területén jegyet árulni. Aki nem dolgozott még ilyet és nem is hallott még az egészről annak csak annyit mondanék, hogy ha van gusztustalan, idegesítő, gyakorlatilag haszontalan, és a nyugalmat maximális mértékben zavaró munka akkor ez az. De ha az embernek pénzre van szüksége akkor elég könnyen torzítja az elveit mindenféle irányokba. Muszáj volt elvállalnom.
Ez a rendszer úgy működik, hogy rá kell dumálni tök idegen turistákat arra, hogy te társaságod buszával, hajójával nézzék meg a várost. Ha belemennek, és te vitted őket oda a pulthoz, vagy ami nem ritka te értél oda előbb hozzájuk ( mert speciel szaladtál, amíg a másik társaság embere kényelmesen battyogott) akkor a jegyük árából 15 % a tiéd.
Na! Itt most tél van. Az egy dolog h 23 fok is van olykor, de ettől még naponta a városba néhány száz turistánál több nem érkezik. Rájuk van 30 olyan stand, egy 300 m hosszú partszakaszon(!) ahol boxonként 3 hiéna vadászik a mit sem sejtő, pihenésre vágyó skót, brit, német életvidámságáról híres népekre.
Nem akarom tovább ragozni mert így is sokkal több mindent kell mondanom mit ami egy (szerintem) egyszerre kényelmesen elolvasható bejegyzésbe belefér, ott álltam kedden 9-től 5:30-ig 4, 6 Euróért. Mai árfolyamon kb. 1440 Ft. Igen, jól gondoljátok, nem ezért jöttem ide. El kell , hogy mondjam, hogy a kollégák egyébként fantasztikus emberek, és egyben az első barátok akiket itt szereztem, olyanok mint minden máltai ( a főnököm kivételével, aki ausztrál, azok is ) boldogok,nyugodtak, ráérősek és mosolygósak.
De szerencsére itt nincs vége a sztorinak. Másnap reggel 9kor megjelentem megint, és elmondtam, hogy nagyon sajnálom, mert nagyon jól éreztem magam, de nem dolgozhatok itt, mert az egy öngyilkos akció kezdete lenne. Értelmes emberek, megértették, megölelgettem őket, és indultam a másik irányba a tatyómban lévő életrajzokkal. Mivel hazamegyek nemsokára, nem gondolkodtam még abban, hogy a masszázs cvmmel szaladgáljak, mivel ha bekerülnék valahova eléggé gyorsan hazavágnám a nemlétező karrieremet azzal, mikor kijelentem, hogy most egyébként én 1 hét meló után elmegyek nyaralni, remélem nem gond, és visszavártok majd. Köszi. Puszi.
Szóval csináltam egy éttermi munkákhoz alkalmas önéletrajzot.Beadtam egyet az elkövetkező 7 étterembe,bárba, kocsmába, pubba, mindenféle jellegű helyekről beszélek itt, teljesen mindegy volt, hol fizetnek a munkáért. Mindenhol elfogadták, de vissza csak egytől jeleztek, azt is csak pénteken.Aznap szerda volt.
Szerencsére azonban volt egy medAsia nevű hely, ahova ugyanúgy bementem mint az összes többibe, de ahelyett h megköszönték volna a jelentkezésemet, az Andrew (endrú) nevű üzletvezető azt kérdezte „Sietsz?”. A világért nem hagynám ki a 29. valóvilla legfrissebb kalandjait, de mivel még csak 5 óra volt, nemmel válaszoltam. Onnantól kezdve h leültem, volt egy elég biztos megérzésem, hogy én biza itt fogok dolgozni.
Puccpuccpucc, koktél, bár, szusi, kaja, pia, buli. Nem az a fajta hely ahova önszántamból bemennék. Ettől függetlenül a társaság jó, a kollégák nagyon szimpatikusak.
Andrewnak ( és mindenki másnak is) imponált, hogy jól beszélek angolul. szóval nem tudom , mennyire hangsúlyozzam h érezzétek a fontosságát: HA AZ ANGOL MEGY AZ FÉLSIKER.
Nos, ez nem Magyarország, szóval Andrew pénteken tényleg telefonált. Vidám hangon azt mondta, szeretné , hogy ott dolgozzak, egy megbeszélésre még menjek el, hogy mindent letisztázzunk, vasárnap fél 11re.
Ez ma volt esedékes, megjelentem 10:28kor az étterem-bár-lonuge bejáratában.
Andrew el volt úszva, szóval sietve megkérdezte mit kérek inni, aztán szaladt is teríteni, mert a staff valamiért nem volt bent reggel. Megittam a vizemet, és felajánlottam a segítségem.
Ez azért volt jó, mert legalább már a reggeli standard melóval abszolút tisztában vagyok. Normál éttermes protokoll: asztaltörlés, terítés, menükipakolás, pohárkipakolás, pálcika-, szósz- ,bors- ,só- , szójaszósz-odakészítés. Pofon egyszerű, főleg ha már csináltál ilyet. És szerencsére én már csináltam.
Nagyon jó hangulat van a helyen, az illatok is kifejezetten finomak,
mindenkinek fülig ér a szája, nincs rohanás, türelem van, figyelmesség,
nyugalom. Ez persze tökre nem így van este , meg éjjel, de a nyüzsgés is
élvezhető a maga módján. Legalábbis elég fiatal vagyok ahhoz, hogy élvezzem.Fél
óra múlva végeztünk, megbeszéltük az általános dolgokat , megjelenési alap
követelményeket,, megtudtam , hogy jövő hét szerdán 7 PM kezdek, csütörtökön
1-től, és pénteken is 1-től egyek majd. Elmondta még azt is, hogy az ezt követő
héten a pult mögött leszek, szóval még van egy eeeeeeeegész hetem bartendinget
( pult mögötti munkakört) tanulni, mivel azt úgy ahogy van nem tudom( és erről
Andrewnak halvány fogalma sincsen), bár már az elmúlt két nap annyit olvastam
róla, h szerintem jobban értek hozzá, mint a legtöbb otthoni kocsmáros, bár az
is lehet h csak az arcom nagy ,ha más nem is , ez mindenképpen kiderül 1 hét
múlva. Andrew megköszönte a segítségem, én megköszöntem a vizet és fülig érő
szájjal elhagytam a helységet.Szerdán fogok tudni többet mondani, vagy ha nagyon hulla leszek, legkésőbb csütörtökön.
Most viszont szólnék hozzátok megint néhány szót.
Mivel ez az első blogom, 0 , vagyis nulla rutinom van benne , hogy milyen a jó blog.
Szóval kérlek titeket, ha van bármi kívánságotok véleményetek, panaszotok írjátok meg , az olvashatóság fenntartása érdekében. Ha kevés a kép azt , ha sok azt , ha unjátok azt , ha nem akkor meg azt.
Előre is köszönöm, vigyázzatok magatokra, és nemsokára jelentkezem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése